Persze, nyilván alapvetően nem hazudok neki, megmondom, ha fájni fog, nem dobom ki a játékait szó nélkül, stb., próbálok a lehető legőszintébb és legnyitottabb lenni vele, de hát könyörgöm: ki az a hülye, aki nem veti be a sárgarépa fütyülést elősegítő, komoly tudósok által bizonyított hatását, mikor egy kézzel-lábbal tiltakozó 2 évesbe kell belevarázsolni a hülye főzeléket? Hát hazudunk, na. Mentegetőzhetnék, de minek, nem kell hozzá különösebb ideológia, az vágja hozzám az első répát, aki nem esett a következő hibák egyikébe. Vagy mindegyikébe. De erről inkább ne beszéljünk...
Majd, ha 4 (5, 6, stb.) éves leszel! – És ha addig nem felejted el, akkor majd utána.
Ha pofákat vágsz, úgy maradsz! – Kb. úgy néznék ki, mint Picasso bármelyik portréja.
Ma/már zárva van a játékbolt/játszótér. – És zárva is lesz a következő évszázadban.
Talán – Tehát nem.
Még meggondolom! – Tehát nem.
Egy perc, és kész vagyok! - Csak előbb még odateszem a vacsit, összeporszívózok, megetetem a macskát és leszedem a szárítót!
Ezt ne vegyük meg, ilyen van otthon! – Igen, nagyon valószínű, hogy van otthon valahol egy rózsaszín, éneklő, zenélő Barbi, csak eddig nem szóltunk.
Ha megeszed az almát, nagyra fogsz nőni! – Igen, pont akkorára, mintha nem….
Én sosem kaptam egyest a suliban! – De legalábbis az utolsó csepp véremig tagadni fogom.
Lefekvés! Már mindjárt 8 óra van! – 7 óra múlt 4 perccel.
Ma egész nap a kanapén ülünk és társasozunk, ok? – Nincs az a hatalom, hogy kimenjek ebben a rohadt hidegben!
Ok, megehetsz egy Túró Rudit, lefekvés előtt! – Akkor hátha a feledés jótékony homálya merül az utolsó három szelet sütire, amit én akarok megenni.
Mindig tudom, ha nem mondasz igazat! – Kurva nagy szerencsém van, hogy most lebuktál, kisanyám!
Nézd át előbb még egyszer a matek házid, ha akkor sem megy, segítek! – Basszus, fogalmam sincs, meg kell néznem a neten!
Azért kell korán lefeküdni, hogy holnapra rendesen kipihend magad! – És ha nem fekhetek le végre a kanapéra, csöndben, akkor kiugrom az ablakon.
Kérdezd meg Apádat! – Merne mást mondani….
Mindjárt ott vagyunk! – Már csak 117 km.
Én ilyeneket soha nem műveltem gyerekkoromban! – Nem a fenét. Meg ilyenebbeket is.
Én soha nem vittem haza intőt! – Nem hát, aláírtam még suliból hazafelé menet, nem fogom ezzel stresszelni anyámat…
Engem büntet meg a rendőr bácsi, ha túl sok sütit eszel! – Persze, a rendőr bácsik kifejezetten ki vannak képezve az ilyen helyzetekre.
Ezt nem vesszük meg, csak 4 (5, 6, stb. ) évesek játszhatnak vele! – És agyvérzést kapok a látványától is.
Nem tudom! – Ezt nem most akarom elmagyarázni.
Ha nem jössz, itt hagylak! – Ja, mert ez olyan gyakran előfordul…. meg Apádnak sem tűnne fel.
Igen, micsoda véletlen, hogy a Mikulásnak is olyan a cipője, mint Keresztapunak! – megölöm a Keresztapádat!
Később! – Soha.
Persze, még visszajövünk ide máskor! – Soha, a büdös életben!
Azért, mert azt mondtam! – Azért, mert azt mondtam!
