Javítják a járdát a bölcsi előtt. Jövünk ki Rozival, a (szokásos) füttykoncert fogad.
- Anya! Miért fütyülnek a bácsik? (Egymillió dolláros kérdés, ezt a titkot én 20 éve próbálom megfejteni)
- Nem tudom szívem. Biztosan barátkozni szeretnének velünk. (Ahhha. Barátkozni. Biztosan.)
- Régen, amikor én még nem voltam, Apa is fütyült neked? (Na, az szép lett volna... most nemigen lenne az apukád.... )
- Nem, szívem. Mi apával inkább beszélgettünk.
- Miért? Apa nem tudott fütyülni?
- De igen. De beszélgetni jobb.
- És akkor a bácsik miért fütyülnek? ( - mert annyi eszük van, mint egy kosár pillangónak?) - Ők is szeretnének hazajönni velünk? ( Mivan??? Nem elég nekem elviselni apádat, még hazavigyek púpokat a hátamra? Tudnak főzni? Takarítani? Virtuóz módon bánnak a porszívóval? Hazaadják a fizetésüket?)
- Hááát... nem hiszem, hogy Apa örülne neki.... ( enyhén szólva...)
- De miért? Én játszanék Apával, te meg a bácsikkal! ( Várjunk csak... ez az opció eddig nem merült fel... lenne sikere Apánál.... )
- Ó, szívem. Én Apával szeretek a legjobban játszani.
- Na jó! Akkor megmondom a bácsiknak! - és már fordul is oda a hat Rómeóhoz: - Ne fütyüljetek az Anyukámnak! Úgysem jöhettek velünk haza!
Kész, KO, a Rómeók elejtették az összes lapátjukat én meg a sarkon túl is vinnyogtam a röhögéstől.
Rómeók és lehetőségek
2013.08.12. 18:34 prozi
Címkék: gyerek történés rozi
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://rosemaring.blog.hu/api/trackback/id/tr175457986
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
