Minden szülő egyik legnagyobb rémálma, hogy a gyereke valamilyen szexuális bűncselekmény áldozatává válik. Lelki szemeink előtt minduntalan felvillan, hogy elrabolják, mondvacsinált indokokkal elcsalják, és valami visszafordíthatatlan és megbocsájthatatlan dolgot tesznek vele. Pedig az esetek legnagyobb részében nem ez történik. Nagyjából minden ötödik gyerek válik valamilyen formájú szexuális zaklatás áldozatává, a bűnös pedig az esetek túlnyomó részében a gyerek által is ismert, „megbízható” barát, ismerős; valaki, akiről utólag azt mondjuk, „ezt soha nem gondoltuk volna”.
Fontos, hogy megtanítsuk a gyereknek, hogy felismerje, ha valami olyan történik, aminek nem lenne szabad, hogy megtalálja és meghúzza a határokat, és ami a legfontosabb: tudjon, merjen segítséget kérni. A zaklatások megelőzésének egyik alappillére a kommunikáció, nélkülözhetetlenül fontos a családi háttér és támogatás, a nyitott és félelemmentes légkör, a beszélgetés, az útmutatás és a megerősítés, hogy igenis joga van megálljt parancsolni, ha olyan jellegű érintés éri, ami neki nem tetszik. A gyerekek rugalmasak és nyitottak, sokkal kevesebb stresszel és frusztrációval kezelik ezt a kérdést, mint mi, nem érdemes a téma kínos voltára való tekintettel elsumákolni, elbagatellizálni, mert ez a taktika később nagyon súlyosan visszaüthet.
A te tested csak a tied!
A gyerekeket már nagyon korán meg kell tanítani arra, hogy senkinek nincs joga őt megérinteni az engedélye nélkül, és főként senkinek nincs joga a bugyi által védett területekre nyúlni, sem orvosnak, sem tanárnak, sem ismerősnek, senkinek. Meg kell tanítani nemet mondani azonnal és határozottan, ha olyan inzultus éri, amit nem akar, bármilyen szituációból kilépni, a tekintélyelvűséget legyőzve azonnal segítséget kérni, szólni, bárkiről is legyen szó. Joga van minden érintést visszautasítani, legyen az puszi, simogatás, igen, akár a legközelebbi rokonaitól is! Ha egészen fiatal korától őszintén bánunk a gyerekkel, a saját szintjén nyitottan beszélünk a szexualitásról, akkor segítünk neki, hogy helyén kezelje az őt érő negatív és pozitív élményeket, akkor megalapozzuk azt a bizalmas viszonyt, aminek következtében mer majd hozzánk fordulni, ha segítségre lesz szüksége.
A „bugyiszabály”: mi a jó érintés és mi a rossz érintés?
A gyerekek gyakran nem is ismerik fel, mi történik velük. Egy bizalmas, kedves pedagógus, aki olyan nagy szeretettel ölelgeti a kislányokat. Egy barát, egy nagybácsi, aki a térdére ülteti és kedvesen megsimogatja. Egy orvos, aki a kelleténél több bizalmaskodással végzi a vizsgálatokat… megannyi olyan helyzet, amikor a gyerek nem is tudja, hogy abúzus éri, csak érzi, hogy neki ez kellemetlen, nem szeretné ezeket az érintéseket, de nem tudja, hogy szólhat-e róla, van-e joga a nemtetszését nyilvánítani, vagy ez „így természetes”. Meg kell neki tanítani, hogy az intim testrészeit senki nem érintheti vagy nézheti meg és az sem helyénvaló, ha neki mutatja meg valaki a saját nemi szervét. Hogy a bugyi már a legvégső határ, ott a doktor bácsi is csak konkrét probléma esetén vizsgálhatja meg - egy ideális világban egyébként az orvos van olyan felkészült és empatikus, hogy minden egyes vizsgálati fázist előre jelez és megindokol, hogy a gyerek fel tudjon készülni, hogy minél kevésbé legyen kínos és frusztráló a szituáció.
Jó titok és rossz titok
A „közös titok” a szexuális visszaélést elkövetők leggyakrabban használt és egyben legaljasabb, legnehezebben felismerhető taktikája. „Legyen ez a mi kis titkunk, jó?”
Éppen ezért kiemelten fontos megtanítani a gyereknek a különbséget a jó és a rossz titkok között. Jó titok például az, hogy holnap meglepjük Apát valami gesztussal, amit nem szabad megmondani neki, hogy jól sikerüljön a meglepetés. Azok a titkok, amelyek kellemes érzésekkel töltik el, amelyeket örömmel tart meg, azok a jó titkok. Minden olyan dolog azonban, ami a gyereknek kényelmetlen, félelmet vagy zavart kelt benne, elbizonytalanodik vagy szomorú lesz, azt rossz titok, amit semmiképp nem szabad megtartani, meg kell osztani és segítséget, tanácsot kell kérni a szülőtől, vagy egy olyan személytől, akiben maradéktalanul megbízik.
Rosszabb esetben a molesztálást elkövetők nem állnak meg a közös titoknál, hanem fenyegetést, érzelmi zsarolást is alkalmaznak, megtiltják, hogy elmesélje bárkinek, és nagyon súlyos következményeket helyeznek kilátásba, a testi erőszaktól a szülő szeretetének elvesztésével való fenyegetésig. Ha a gyerekben ez az élmény bent reked, ha ez a taktika beválik és nem mer beszélni róla, hanem súlyos teherként hordozza magában, sokkal súlyosabb traumát is okoz, mint maga a megtörtént esemény.
A szülő, a család felelőssége
Nehezíti a dolgot, ha olyan emberről kell beszámolnia, akit a szülők is ismernek, bíznak benne, tanár, rokon, barát, bárki, akivel kapcsolatban felmerül benne a félelem, hogy vajon fognak-e neki hinni, komolyan veszik-e? Ilyenkor akár az is bekövetkezhet, hogy a gyerek elhiteti magával, hogy ő téved, hogy semmi rossz nem történhetett, hiszen a szülei ismerik az illetőt, biztosan tudnák, ha baj van vele, talán ő értett félre valamit és nincs is abban semmi rossz, amit a bácsi csinált. Ilyenkor kizárólag a bizalmas, meghitt, feltétel nélküli szülő-gyerek kapcsolat az, ami reményt nyújthat, hogy akármilyen vegyes érzések bujkálnak a gyerekben, oda mer állni és el meri mondani, mi történt, mert tudja, hogy hisznek neki, komolyan veszik a problémáit és segíteni fognak, vagy megvédeni, vagy eloszlatni a kétségeket. A szülőnek minden esetben oda kell figyelni a gyerekre, felfedezni, észrevenni és komolyan venni, ha megváltozik a viselkedése, ha valamit titkol, ha bizonytalan, ha félénk és visszahúzódó lesz, soha nem szabad ráhagyni, rálegyinteni. Nem könnyű egy gyereknek ilyen témát felhozni, megbeszélni, de tapintattal, odafigyeléssel, kitartással és a feltétel nélküli szeretet és bizalom biztosításával fel lehet törni a gátakat és elő lehet csalogatni a problémát.
Vigyázzunk, figyeljünk a gyerekeinkre, vegyük észre az árulkodó jeleket, a jellembeli változást, bízzunk benne, higgyünk neki, ne lépjünk át rajta valami rosszul értelmezett szeméremre hivatkozva, mert a szexuális abúzus egy életre szóló törést okozhat.
